Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Oktatásról, kultúráról, demokráciáról

kep-002.jpgBudapesten a Szalay utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt diákok, tanárok, szülők, illetve művészek és egészségügyi dolgozók tüntettek hétfő délután a kormány politikája ellen. Az előző heti diáktüntetéseket csak a hírekből követtem, és erről a tüntetésről is lemaradtam, vagyis későn értem a helyszínre, ahol éppen bontották a színpadot. Egy arra sétáló pár tagjai azt hitték, koncert lesz. Jellemző az emberekre ez a tájékozatlanság, mert nem sokkal később, a Blaha környékén, amikor az új erőre kapó, a Nagykörút és a Rákóczi út forgalmát megbénító, sípokkal, dobokkal vonuló, nagyrészt fiatalokból álló tüntetőkbe botlottam, egy másik sétáló pár számára az volt a kérdés, miért is tüntetnek a diákok...

Miért üntetnek már egy hete a diákok? Elsősorban a felsőoktatási forráskivonás ellen, a keretszámok csökkentése ellen, a szegény családok gyerekeinek jövőjét ellehetetlenítő tandíj ellen, a diplomások röghöz kötése ellen. Hogy mondjuk ne kelljen eladósodva kezdenie a pályáját annak, aki diákhitelt kényszerült felvenni a továbbtanuláshoz. Teljes a káosz, mert annak idején Orbán még ellenzékből a tandíj ellen kampányolt és népszavaztatott, aztán most a miniszterelnöki székben azt mondta, hogy lesz tandíj, majd azt, hogy mégsem lesz. Nekem, mint diplomás dolgozónak ugyanannyi keresnivalóm volt ezen a tüntetésen, mint bárkinek: a szolidaritás. Mert ha közvetlenül engem nem is érint, mint ahogy a nemsokára végző hallgatókat sem érinti, azért lehet szívügyünk a dolog. Mint ahogy a művészet és az egészségügy kérdése is. Kár, hogy ezek a témák az est vége felé háttérbe szorultak.kep-004.jpg

A Blahától gyalog indultam a tömeg után, amely a Magyar Rádió épülete felé vette az irányt, és ott bizony nem csak a felsőoktatással kapcsolatos kérdések voltak terítéken, hanem többek között „demokráciát, demokráciát” rigmusok is elhangzottak. Amúgy szívet melengetően szellemes, ötletes, kreatív bekiabálásokat skandált a pesti fiatalság, és végtelenül békés volt! A néhány ezer tüntető ellen kivezényelt rendőröknek nem sok félnivalójuk volt.

Mert nyilván nem a szemüveges, sálas, szövetkabátos gimnazista, bölcsész, művészértelmiségi fog nekimenni a sisakos, gumibotos rohamrendőrnek. De azért mégiscsak volt valami forradalmi hangulat a levegőben. Mert bár a kormány regnálását már korábban is végigkísérték a tüntetések, hat pontot beolvasni a rádióban valami más. Egy kicsit több. Olyan… történelemi tett. Ráadásul még kedves ismerősökkel is találkoztam a tömegben, ami tovább fokozta a hangulatomat. A hatalom végül a kért három fő helyett csak egyetlen lányt engedett be a közrádióba, és végül nem is ő olvasott, hanem helyette olvastak. Mindez további elégedetlenséget szült.

A békés tömeg kivonult a Rákóczi útra, és bár a rendőrök próbáltak a járdán tartani minket, autók dudálása közben egy sávot azért birtokba vettünk az úttestből is, majd a Vas utcába mentünk, ahol - előkészített terepként - a Színház és Filmművészeti Egyetem épületét foglaltuk le. Egyetemfoglalás volt ez persze, de inkább csak amolyan forradalom light. Odabent pedig hallgatói fórum kezdődött, amiben szintén volt helye nem-hallgatóknak is: természetesen a sértett középiskolásoknak, de szülőnek, tanárnak, sőt még nyolcvanéves bácsinak is. Vagy éppen nekem.kep-007.jpg

A további teendők megbeszélése volt a cél, egy hosszas vita kezdődött moderátorokkal, békés és valamivel radikálisabb felszólalókkal. Akadt olyan, aki az 56-os forradalmat emlegette, és felsőoktatási reformra törekvő lassú tárgyalások helyett egyenesen kormányváltást követelt. Volt, aki hídfoglalásra, székházak előtti tüntetésre, sztrájkra szavazott, de videó-üzenet létrehozására, sőt még közös karkötő készítésére is született javaslat. A videó végül el is készült, egy levél is íródott Orbán Viktor miniszterelnöknek, közben éjfél lett, de sokan még utána is maradtak. A videó leforgatásának néhány eleme megmosolyogtató volt, ugyanakkor igazán demokratikus is: valaki felvetette, hogy határozott férfihangnak kell beolvasnia a szöveget, erre valaki tiltakozott, hogy ez egy szexista javaslat, mosolygás, nevetés, aztán végül egy fiú és egy lány felváltva olvastak. Színésznövendékek voltak, de a szöveget még egy magyar szakos hallgató is ellenőrizte stilisztikailag. Szóval demokrácia, összefogás és szakértelem. Kicsiben, de példaértékűen.

A lényeg, hogy szimpatikus, békés társaság gyűlt össze, még ha ez így hétfő estére kevésnek bizonyult is. Mert hogy itt nem csak a tandíjról vagy a hallgatók röghöz kötéséről van szó. Hanem például az egészségügyről, a kormány kultúrpolitikájáról, a források elvonásáról, az alternatív szórakozóhelyek bezárásáról, a köztévéből történő tömeges elbocsátásokról, igazgatók antidemokratikus kinevezéséről, a kevésbé „nemzeti érzelműek” elleni kirekesztő nyilatkozatokról is. Vagy a szegényebbek adóemeléséről. Vagy a nyugdíj elvételéről. Vagy a nem kormányhű alkotmánybírák nyugdíjazásáról. Vagy az ellenzék esélyeit csökkentő választási regisztrációról. Vagy az antiszemitizmus elleni nem egyértelmű kiállásról. Vagy a stadionépítésről olyan időkben, amikor semmi másra nem jut pénz. Se nyugdíjra, se egészségügyre, se közlekedésre, se oktatásra, se kultúrára.

És még hosszan lehetne sorolni. A rengeteg cinikus kormánypárti megnyilvánulásról, amik szépen példázzák, kep-009.jpghogy nekik kétharmados többségük van a parlamentben, ők bármit megtehetnek. Amikor egy pártkatona azt mondja, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni, az több volt, mint cinizmus. Az ország nevéből törölték a köztársaság szót – ez is jelzésértékű. Oké, nincs diktatúra, de vannak antidemokratikus elemei a rendszernek, és egyre több. Balatonalmádiban kikérdezték a tüntetésekről, a tervezett sztrájkról a gimnazistákat, és a beszélgetésekről jegyzőkönyv készült a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára. Ez például egy meglehetősen antidemokratikus elem.

Ha új kormány jönne, mert itt bizony sokakban fogalmazódott meg a kormányváltás gondolata – bár a diákság tudatosan kerülte a pártokkal való haverkodást –, akkor sem valószínű, hogy itt egyik napról a másikra megváltozna minden. Nem, nem szabad sem naívnak, sem elfogultnak lenni. Akkor is borzasztó nehéz lenne megélni, nem lenne kevesebb szegény és hajléktalan, biztos akkor is sokan menekülnének külföldre a fiatalok közül. Minden történelmi korban és minden országban jellemző, hogy a kormány, a hatalom, az uralkodó hoz néha rossz döntéseket. Hogy nehezen birkózik meg az aktuális válsággal, meg hogy ügyetlenül mozog a külpolitikában. És hát bizony lopkod is egy kicsit, vagy éppen sokat, próbálja a saját embereit jó zsíros hatalmi pozíciókba ültetni, aztán jön valaki más helyette, és többé-kevésbé ugyanezt csinálja. Végül is ez a dolgok rendje, ez még a legjobban működő demokráciákban is előfordul.kep-010.jpg

Na de a Fidesznek, vagyis egy személyben Orbánnak (aki képes ugye megbüntetni a nem neki tetszően szavazó pártkatonáját), illetve a holdudvarának most kétharmados többsége van, ami majdnem korlátlan hatalmat jelent. Nem diktatúrát, de erősen korlátozott demokráciát. Ahol többek között a fiataloktól és az értelmiségiektől szívják el a levegőt, és jajj annak, aki mindkét halmazba beleesik. És ez a sok pofátlanság, amit csinálnak, egyre nyugtalanítóbb. Nyilván volt már sokkal rosszabb időszak is a történelemben, de addig kell mindenkinek a saját eszközeivel kifejeznie a nemtetszését, amíg még lehet, illetve amíg nem történik változás.

Még mindig túl kevés embert érdekel az ország és közvetve a saját sorsa, aki kicsit is jobb módú vagy mondjuk kevésbé tájékozódik, az nem fog véleményt nyilvánítani, tüntetni, vagy bármilyen formában összefogásra törekedni, mert nem érti a szolidaritás fogalmát, és tovább sír majd, hogy milyen szar neki, miközben csendesen beletörődik a sorsába. Na, ezért (is) tetszett nekem a középiskolai diákok, egyetemi hallgatók megmozdulása. Meg azért (is), mert nem gyulladt ki semmi, nem tört be semmi, nem sérült meg senki. Igaz, még a hatalom is biztos lábakon áll. Még…

______________________________________________________________________________________

szöveg és fotó: Szarka Károly

 

A mappában található képek előnézete Diáktüntetés