Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Nincs kóla

Kőbányán, az Újhegyi uszoda öltözőjében, úszás és szaunázás után hallottam, ahogy néhány iskolás srác beszélget. Az ilyen beszélgetéseket az ember nem hallgatja, csak meghallja őket, és néha elmosolyodik magában. Az egyik nebuló megemlítette a többieknek, hogy az ő iskolájának büféjében – akár elhiszik a haverok, akár nem – egyszerűen nem lehet kólát kapni! Sőt az iskolába egyáltalán nem lehet kólát bevinni! A súlyos igazságtalanságot valóban hitetlenkedve fogadták a többiek. Vagyis elhitték, persze, tudták, hogy igaz, de ártatlan gyermeki lelkük valahogy mégis tiltakozott ellene. Micsoda?! Hogy nem lehet kólát venni?! Az egyik kissrác zsenge életkora és a sportos életmód ellenére is szívroham-közeli állapotba került. Nincs kóla?! Ráadásul, mint kiderült, maga az igazgató is iszik kólát, csak hát ugye vizet prédikál. Pofátlanság, na! Aztán a beszélgetés fonalának továbbszövésével enyhült a helyzet: bár az ominózus intézményben a kóla fogyasztása tilos, hot dogot azért lehet kapni. Az jó, jegyezték meg a többiek. Megkönnyebbülés. És mennyibe kerül? Háromszázötven forint. Az jó. Ha már egyszer idáig jutott a világ, ha már nincs igazság a földön, azért mégiscsak él a remény.

_______________________________________________________________________________________

írta: Szarka Károly