Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Irodalmi tudósítások # 2015

_________________________________________________________________________________________

06---franck-fontaine--damien-bonneau.jpg

2015-12-22

Új ízek a magyar költészet konyhájában

Amikor tavaly decemberben, a Fugában Krusovszky Dénes főszerkesztő és szerkesztőtársai, Gerevich András, Nemes Z. Márió, Szabó Marcell, valamint meghívott vendégük, Vörös István bemutatták a Versum című online világirodalmi magazint, nem gondoltam volna, hogy egy év elteltével nemzetközi minifesztivált is szerveznek majd. Nem azért, mert nem néztem volna ki ilyesmit a szerkesztőgárdából, hiszen erős csapatról van szó, hanem mert egy önkéntes alapon működtetett folyóirat esetében nálunk már a puszta létezés is komoly fegyvertény. A minifesztivál egyben támogatói est is – kár, hogy egy ilyen jelentős irodalmi vállalkozást ajándéktárgyak esetleges eladásából kell finanszírozni...

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

mag5.jpg

2015-12-14

„Nem az én véleményem a fontos”

Interjú Magolcsay Nagy Gáborral

A szöveget el kell emelni a földtől, hogy költészetté váljon, a verset pedig az olvasó is újraírhatja. Magolcsay Nagy Gábor 1981-ben született Miskolcon. Költő, zenész, logo-mandalákat, vizuális költeményeket és versprózákat ír, zenei és összművészeti projektekben vesz részt, a Metanoia Park vizuális költészeti projekt alapítója, alkotója és művészeti vezetője, Ashes of Cows név alatt az ambient és a pszichedelikus rock határterületein kísérletezik. Idén novemberben mutatták be új verseskötetét, a Második ismeretlent. A költővel az új kiadványról is beszélgettünk, de leginkább magáról a költészetről, egy kicsit a zenéről, sőt egész keveset még a kosárlabdáról is.

>> a teljes cikk az Articsókán olvasható

_________________________________________________________________________________________

05.jpg

2015-12-11

A legelő tehenek és az irodalom

Márkus Béla irodalomtörténész és egyetemi oktató hetvenedik születésnapjára szórakoztató műsorral és egy meglepetés-antológiával is készültek a Magyar Írószövetségben, ahol kiderül, hogy a tehenek legeltetése hogy függ össze az irodalom szeretetével, és ahol az est előző rendszerben felnőtt résztvevői nosztalgiázhatnak amiatt is, hogy akkoriban legalább a rendőrséget érdekelték az irodalmi folyóiratok, ma pedig már olvasókat is alig találnak maguknak. Elsőként Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszönti Márkus Bélát, az irodalomtörténészt, akit először megpróbál a külső szemlélő nézőpontjából bemutatni: jó dolga van, mert reggeltől estig, estétől reggelig mást sem csinál, csak olvas, meg egy kicsit jegyzetelget, aztán ír valamit, és mindezért még fizetnek is neki.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

csider-istvan-zoltan--2-.jpg

2015-12-08

"Nem érdekel a költői pálya"

„Hazahoztam a kórházból egy könyvet, egy francia csávó írta, a nevét nem írom le, mert nem tudom, hogyan ejtik. Csak olyat írok le, amit ki tudok mondani.” Csider István Zoltán mondja ezt, meg azt is, hogy „konkrétan betiltanám a nyári temetéseket, nem lehet bírni azt a meleget”. A rapper-slammer-újságíró Rendrakás című bemutatkozó kötetéből olvas fel az RS9 Vallai Kertben, de hallunk tőle a kötetben nem szereplő verseket és slamszövegeket is, sőt még a mikrofon beüzemelésekor adódó kis közjátékot is rutinos, színpadra termett előadóművészként építi be műsorába, amelyet Sági Viktor Vanis aláfestő zenéje kísér. A könyvbemutató a költészetet népszerűsítő InstaVers projektből kinőtt InstaVers Fesztivál egyik programja.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

borito_swedenborg-bor.jpg2015-12-06

Így még meghalni sem lehet

Egy habókos professzor, három léha, semmirekellő és imádni való pernahajder, két ártatlannak tűnő szűz, egy bohém költő és egy paráználkodás közben is makulátlanul tiszta férjes asszony, aki körül mindig május van – ez a szereplőgárda már önmagában is elég egy regényhez, amelyről a fülszöveg sem tudja eldönteni, hogy a szerelem és a halál Da Vinci kódjának, vagy a túlvilági stopposok bölcsészkalauzának nevezze-e. Orbán János Dénesnek az Athenaeum Kiadónál megjelenő regénye, a Swedenborg kávéház időtlen időkben játszódik: ha nem tűnne fel egy-egy számítógép és okostelefon, nehéz lenne a jelenben elhelyezni. Térben sem könnyű megtalálni a helyét. Adott egy meg nem nevezett város egyeteme néhány duhaj egyetemistával, angyali és démoni nővel, és adott egy svéd polihisztorról elnevezett kultikus kocsma, ahol az egyetemisták élete zajlik. Ahol szerelmek szövődnek, és ahol minden más is megtörténik. A szórakozóhely névadója, Emanuel Swedenborg sokoldalú és elismert természettudós és filozófus volt a 18. században, később azonban elfelejtették.

>> a teljes cikk az Új Könyvpiac 2015-ös évfolyamának IV. számában és az Új Könyvpiac honlapján olvasható

_________________________________________________________________________________________

szego--garaczi.jpg

2015-12-03

A lemur átkelt a hídon

A Wünsch-híd, túl azon, hogy Garaczi László legújabb könyvének címe, egy titokzatos, ma már funkció nélküli híd a Városligetben – az egykor felszíni szakasszal is rendelkező kisföldalatti felett ívelt át. A Wünsch Róbert nevét viselő építményt még a mindentudó lokálpatrióta beszélgetőtárs, Szegő János sem ismerte. A híd természetesen metafora is, a múlt pedig intenzíven van jelen a frissen bemutatott kötet regénnyé összeálló kisprózáiban. A szerző elismeri, marketingszempontból talán szerencsésebb lett volna előző, sikeresnek mondható könyveinek (Pompásan buszozunk, Arc és hátraarc) irányvonalát folytatni, de az utóbbi években egyre csak gyűltek a szövegek, és végül hagyta, hogy ilyenné váljanak. Vagyis töredékessé, költőivé. Garaczi saját elmondása szerint nem bánja, sőt örül is neki, hogy nehezen definiálható a könyv műfaja, és hogy néhány szöveg átmenet a próza és a líra, novella és prózavers között: a lényeg az volt, hogy organikus egységgé álljanak össze az egyes darabok, meg aztán korábban is jelentek már meg vegyes műfajú kötetei.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

05---bartfai-borbala.jpg

2015-11-25

Nagy László és a mai fiatalok

Fiatal előadók, érzékeny, személyes hangvételű, friss és szellemes előadások: a Magyar Írószövetség egy új generáció tagjaira alapozva szervezett emlékkonferenciát november 18-án, Nagy László születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. Az előadásokban megjelenik a költő, a műfordító és a naplóíró Nagy László, az előadók foglalkoznak költői szerepfelfogással, politikai elköteleződéssel, az életmű megítélésével és az irodalomoktatásban betöltött szerepével is. A csaknem négy évtizede elhunyt költőre emlékező estek (mint amilyet szeptemberben, a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartottak) sorát tehát remekül egészíti ki a fiatal irodalmároknak lehetőséget adó félnapos tanácskozás, Szentmártoni János és Erős Kinga elnökletével. 

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

soltesz-2.jpg

2015-11-24

"Nem hiszem el, hogy ebben a világban kell élni!”

Soltész Béla lesz az új Moldova György? Borbáth Péter a fiatal író harmadik kötetének bemutatóján, a Gólya Presszóban ezt is felveti: a latin-amerikai útleírás, a Clandestino, valamint a Rabszolgasors című regény után Inbox címmel jelent meg az „új Moldova” novelláskötete, miközben már legutóbbi latin-amerikai kalandozásairól is készül két újabb kiadvány és a novellaírással sem áll le. Borbáthnak, a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában megjelent Inbox szerkesztőjének, egyben az est moderátorának nem is nagyon kell kérdésekkel bajlódnia, Soltész mesél magától is. Az évek óta gyűlő, most végre kötetbe rendeződött novellákról elmondja, hogy általában rövidek, egyes szám első személyű az elbeszélőjük, a referenciális olvasatot azonban kizárják a női, illetve más társadalmi közegben élő, más foglalkozású narrátorok.

>> a teljes cikk a SzIF Online-on olvasható

_________________________________________________________________________________________

litera-13_2.jpg

2015-11-22

Réz anekdotái Vas és Aczél országából

Mielőtt a nagyváradi gettóba vitték volna, a még kamasz Réz Pál a falhoz vágta a spájzban található pezsgősüvegeket, nehogy az igya meg őket, aki később beteszi a lábát az elhurcolt család lakásába. Bokáig pezsgőben lett a címe az évtizedekig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd a Holmi folyóirat főszerkesztőjeként dolgozó, idén 85 éves irodalomtörténész memoárjának, ami a Parti Nagy Lajossal készített rádióinterjú kibővített és szerkesztett változata, és amit a Litera beszélgetéssorozata, az Előhívás résztvevői választottak legújabb témájuknak.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

mehes.jpg2015-11-21

A galambok hallgatnak

Képzeljünk el egy középkorú, pocakos, szakállas és szemüveges gimnáziumi történelemtanárt, aki évek óta külön él a feleségétől, ráadásul elveszíti egy vele egyidős barátját, ezért aztán gondol egy merészet, és olyat tesz, amit addig soha: elkezd élni. Ugye olyan, mintha egy kapuzárási pánikról szóló amerikai vígjátékot néznénk? A Scolar Kiadó gondozásában megjelent Néma galambok utcája a Radnóti- és Déry-díjas költő-író és Forma-1-es szakértő Méhes Károly sokadik kötete.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

pim-3.jpg

2015-11-16

Levelek az otthontalanságról

Szokatlanul hosszú, tízperces monológgal vezeti fel, november 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban Rainer Maria Rilke négy kötetben kiadott leveleinek bemutatóját Szondi György, a Napkút Kiadó és a Napút folyóirat főszerkesztője. Szavaiban ott bujkál valami végtelen szomorúság, de tíz perc elteltével sem tudjuk meg, hogy miért. Talán az est végén kiderül, gondolhatnánk, de akkor már a levelek fordítójára, Báthori Csabára és beszélgetőpartnerére, Szilágyi Ákosra figyelünk, valamint az est további közreműködőire, Lajkó István zongoraművészre és a levelekből, versekből felolvasó Papp János színművészre.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

04-magolcsay--sam-matysen-fotoja-.jpg

2015-11-07

A költő, aki megerőszakolná az olvasóit

„Ez gyönyörű!” – állapítja meg lelkesen Magolcsay Nagy Gábor, lezárva saját gondolatmenetét, és bár a saját könyvbemutatóján vesz rész, nem önmagát méltatja. Inkább az alkotó és a befogadó közös gondolkodása az, ami ezt a lelkesedést, sőt rajongást kiváltja belőle. Magolcsaynak nincs üzenete, vagyis van, de nem konkrét, nem szájbarágós: a versei rejtvények, amelyeknek azonban több helyes megfejtése is létezik.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nemeth--janossy--remenyi--1-.jpg

2015-10-29

Önéletírás önellentmondásokkal

A Litera beszélgetéssorozata, az Előhívás, az új évadban az önéletírásokra, memoárokra fókuszál – elsőként Déry Tibor 1971-ben megjelent, Ítélet nincs című könyvére. A sorozat megszokott helyszínén, a Nyitott Műhelyben, az állandó beszélgetőtársak közül Jánossy Lajos, Reményi József Tamás és Németh Gábor elemzik a kötetet, amely Reményi szerint nem napló, nem is visszaemlékezés, ellenben remek portrét fest az író szüleiről, valamint kollégáiról, többek közt József Attiláról, Füst Milánról, Kassák Lajosról vagy Tóth Árpádról. Déry kéjes örömmel írt arról a Böhm Arankáról, aki Karinthy Frigyes feleségeként volt a szeretője, a túlbuzgó bécsi mozgalmár hölgy, Frischaufné karakterének megrajzolásával pedig az egész munkásmozgalom kisiklását érzékeltette.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nemeth-mucha-3.jpg

2015-10-27

„Mondjuk ki, az esetek többségében tahó vagyok”

Úgy indulok el ezen a hűvös hétfő estén az RS9 Színházba, hogy tudom, mire számítsak, bár JAK-tagként illik is tisztában lenni a Kötet előttiek sorozatban bemutatkozók munkásságával. És persze a két fellépőt, a most már házas Németh Dorkát és Mucha Attilát is nehéz nem ismerni annak, aki a Fiatal Írók Szövetsége és/vagy a József Attila Kör táboraiba jár. Vagy egyéb táborokba, mert mindketten elég aktívan látogatják ezeket a rendezvényeket.

>> a teljes cikk a Műút portálon olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

1.jpg

2015-10-22

A pálya széléről került közénk

Mándy-kultusz nem létezik, és nem is létezett soha. A pálya szélén című könyve viszont mégiscsak az egyik legfontosabb magyar futballregény, és ugyanezzel a címmel jelent meg róla elemző-emlékező gyűjtemény, most, húsz évvel halála után pedig egy nagyrészt interjúkból álló kötet jelzi, hogy mégsem felejtették el. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent Köztünk vagy oldalain nemcsak írók és irodalomtörténészek szólalnak meg, hanem az özvegy, a barátnő, a szomszéd és a kedvenc cukrászda alkalmazottja is. A kötet szerzője, az interjúkat készítő Darvasi Ferenc szándéka tehát az volt, hogy minél színesebb legyen azok névsora, akik Mándy Ivánra emlékeznek.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

winkler-nora--nemeth-gabor.jpg

2015-10-14

A másolat másolatai

Három napon át, több különleges helyszínen zajlik az őszi Margó Fesztivál, az idén először kiosztott Margó-díjjal. A különleges helyszínek egyike a Budapest Bábszínház, ahol Az Ottlik-átirat című est az egyik exkluzívabb program. Az estnek több apropója is van, mivel nemcsak Ottlik Gézára, hanem Esterházy Péter ma már irodalomtörténetinek számító gesztusára is emlékeznek a meghívott vendégek. A jelenleg súlyos beteg író a nyolcvanas évek elején időt és energiát nem sajnálva másolta le az Iskola a határon teljes szövegét egyetlen papírlapra, olvashatatlanná téve a nagy példakép szövegét.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

dolak-saly--1-.jpg

2015-10-12

Az állatok szőrös gyerekek

A Libri Kiadó gondozásában jelent meg Dolák-Saly Róbert verseskötete, az Én vagyok a kedvenc állatom. Az Átrium Film-Színházban rendezett könyvbemutató persze véletlenül sem nevezhető szokványosnak. A legendás Besenyő család legendás Anti bácsiját ismerve egyáltalán nem meglepő az sem, hogy bár a kötetben a gyerekversek dominálnak, és a délelőtti előadás matinéjellegének megfelelően a közönség átlagéletkora meglehetősen alacsony, a felnőttek is jól szórakoznak. Jómagam is az lennék, legalábbis papíron.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

dornbach-maria--zelei-david.jpg

2015-10-10

Ásatások a brazil néplélekben

Van, aki azon csodálkozik, hogy még erről a rendezvényről is tudósítok, és van, aki azon, hogy egyáltalán létezik ilyen. Soltész Bélának, Urbán Bálintnak és Zelei Dávidnak köszönhetően létezik. A Fiatal Írók Szövetsége által szervezett, A latin-amerikai kultúra társadalmi kontextusa című kétnapos konferenciája helyszíne a mediterrán hangulatú Ellátó Kert, a pesti bulinegyed egyik kedvelt romkocsmája. Egészen eddig fogalmam sem volt róla, hogy mexikói konyha is működik a hátsó épületben – most legalább megkóstolom az amúgy kiváló csirkés, borjús és avokádós tacót. És hogy mi közünk van nekünk a latin-amerikai kultúrához?

>> a teljes cikk a SzIF Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

02.jpg

2015-10-08

Tigriscsíkok és más műhelytitkok

Számos kritika született az Élesről könyvheti megjelenése óta, Potozky Lászlóval pedig rengeteg interjú készült – ezzel vezeti fel Darvasi Ferenc a könyvbemutatót az Írók Boltjában, és rögtön belém hasít a felismerés, hogy mindezért részben jómagam is „felelős” vagyok. Én is írtam kritikát a regényről, én is interjúztam a szerzővel, és tessék, most még a könyvbemutatóról is tudósítok: a bőrömön érezhetem, milyen az, amikor valaki a maga szerény eszközeivel befolyásolja a közízlést.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

spiro_500x632.jpg2015-10-06

„Ha ma lennék fiatal, nem az irodalmat választanám"
Interjú Spiró Györggyel

A legtermékenyebb magyar drámaíró, darabjai folyamatosan műsoron vannak, de történelmi regényei is nagy példányszámban fogynak. Az idei Könyvhétre jelent meg legújabb, Diavolina című kisregénye. Ha ma kezdené pályáját, nem lenne író, és ha választhatna a szocializmus és a kapitalizmus között, egyiket sem választaná. Spiró Györggyel az Olvasás Éjszakája előtt beszélgettünk.

>> a teljes cikk az Olvasás Éjszakája honlapján olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

masolat---csabai-mark.jpg2015-10-06

"Több álarcom van, amiket szabadon cserélgethetek"

Interjú Csabai Márkkal

A vendéglátásban dolgozik, és a krimi műfajában alkot. Rejtő Jenő nyomdokain halad, és leginkább szórakoztatni szeretne. Új regénye, A hatlövetű az Athenaeum  Kiadó gondozásában jelenik meg.

>> a teljes cikk az Új Könyvpiac 2015-ös évfolyamának III. számában és az Új Könyvpiac honlapján olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

masolat---geczi-janos---vadnarancsok.jpg2015-10-06

A cél a semmi

Intézet, kórház, szanatórium. A muzsikus vándorcigánytól származó anya egyedül neveli kislányát, aki később állami gondozásba kerül. A kamaszok számára a nevelőtanárok kegyetlenkedéseivel szemben a drogok jelentik az egyetlen kapaszkodót.

>> a teljes cikk az Új Könyvpiac 2015-ös évfolyamának III. számában és az Új Könyvpiac honlapján olvasható

 

_____________________________________________________________________________________________________

masolat---houellebecq-behodolas-cimterv-9-jpg.jpg2015-10-02

Ne hódoljunk be a Behódolásnak!

„Aki szereti a gondolatkísérleteket, a politikai sci-fit és a poligámiát, annak tudom ajánlani” – jegyzi meg némi malíciával Angyalosi Gergely egy tévéinterjúban. Egyébként sem nagy rajongója Michel Houellebecqnek, nem tartja jó könyvnek a Behódolást, de nem lelkesednek érte más hazai irodalomtörténészek és kritikusok sem. Ettől függetlenül talán fontos regénynek is tekinthetjük: indulatokat váltott ki sokfelé, kinevezték botránykönyvnek, ráadásul egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően éppen a Charlie Hebdo-merénylet napján jelent meg. Nemcsak a recenziók kedvelt témája, de politikusok is nyilatkoztak róla, és a hónapok óta napirenden lévő menekültkérdés miatt folyamatosan példálóznak vele közéleti témájú beszélgetésekben, vitaműsorokban.

>> a teljes cikk a Literán olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

img_8983.jpg

2015-10-01

„Próbálok nem íróként létezni”

Interjú Gerőcs Péterrel

Függetlenül attól, hogy negatív utópia vagy sem, és hogy mennyi hasonlóságot mutat a valósággal, Gerőcs Péter regénye, a Győztesek köztársasága izgalmas könyv: egy kísérleti állam létrehozását mutatja be, miközben igyekszik portrét festeni egy enyhén szólva is ellentmondásos figuráról.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nagy-marta-julia.jpg2015-09-29

Gésának öltözött kertészek és a zuglói Jon Snow

A Városliget tervezett átalakítása, a Dürer Kert és Kertem térképről való leradírozása, a Királydomb, a Pecsa és a híres bolhapiac eltüntetése adta a szomorú apropóját Nagy Márta Júlia és Lesi Zoltán felolvasóestjének. A közös fellépést régóta tervezték – többször olvastak már fel együtt korábban is, az újabb alkalomhoz pedig már csak egy különleges helyet kellett találni – a választás a Liget Projekt néven hírhedtté vált terv részeként halálra ítélt Kertemre esett.

>> a teljes cikk a Drót.eu-n olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

kiss-noemi--onodi-eszter--szederkenyi-olga--galcsik-gyorgy--artnews.hu---2-.jpg2015-09-24

Tabuk és antihősök

Vannak problémák, amikről az érintettek nem szívesen beszélnek, a kívülállók viszont nem feltétlenül rosszindulatúan, mégis érzéketlenül állnak hozzájuk. Az előző rendszerben tabunak számító, de még napjainkban is nehezen kibeszélhető témáról, a meddőségről írt regényt Kiss Noémi. A Sovány angyalok a Magvető gondozásában jelent meg, a könyvbemutatónak a Rózsavölgyi Szalon ad otthont.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

lapis-jozsef--zavada-peter--2-.jpg

2015-09-23

Testes vörösbor a Závada Pincészetből

A szeptember közepére visszatérő kánikulában nem esik jól bezsúfolódni a Jurányi Ház fülledt, levegőtlen termébe, és a sör is csak azért csúszik, mert csúsznia kell, méghozzá a lehető leggyorsabban. Ugyanis nem vihetjük be magunkkal, mert amit látni fogunk, nem egy hagyományos kocsmai könyvbemutató, hanem kvázi egy színházi előadás, belépőjeggyel, utolsó percben érkező, jegyre várók érdeklődőkkel, meg a belterjes kortárs irodalmi közegen túlmutató népszerűségű Závada Péterrel.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

havas-judit--agh-istvan--foto---gal-csaba--pim-.jpg

2015-09-21

Válasz a kor alantasságára

Nagy László valahogy mintha egyszerre jelentené a múltat és a jelent: 1978-ban halt meg, az én generációm tehát már nem találkozhatott vele, mégis kortársnak számít. Adjon az isten vagy a Ki viszi át a szerelmet című verseit mindenki ismeri, nevével és költészetével pályatársak szövegeitől kezdve az iskolai ünnepségeken át a popdalokig sok helyen találkozhatunk, és láthatjuk még testvérét, Ágh Istvánt is, aki a kilencven éve született báty tiszteletére rendezett esten a Petőfi Irodalmi Múzeumban is megjelenik.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

cseh-zsombor-es-soltesz-bela-eloadasa--jobbra-csepregi--szollossy--borbath-.jpg

2015-09-14

„Te optimista vagy, én meg szociális munkás”

Nem kellett sokat gondolkodnia Borbáth Péternek és Szőllőssy Balázsnak, hogy miről szóljon a FISZ traumasorozatának legújabb konferenciája: mi más is lehetne a témája egy társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanácskozásnak 2015 őszén, mint a menekültkérdés. Vagy ha úgy tetszik, a migráció, és annak művészeti reprezentációja. A szervezők szakítottak a tudományos tanácskozások hagyományos rendjével, és bár az első nap rögtön két szakember közös előadásával indul, a konferencia egészére sokkal inkább a kötetlenség jellemző.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

svd.jpg2015-09-10

Magány, idegenség, árvaság

Schein Gábor Svéd című regényéről

Aki próbálta már valaha is kibogozni egy családfa összegabalyodott ágait, vagy felkutatni akár csak egyetlen eltűnt személyt is, függetlenül attól, hogy végül sikerült-e kiegyenesítenie a kérdőjeleket, tapasztalhatta, hogy az innen-onnan hallott sztorik, a megtalált dokumentumok, a biztos pontnak tűnő nevek és évszámok újabb és újabb kérdőjeleket szülnek. Schein Gábor legújabb regénye, a Svéd évtizedeken és országhatárokon átnyúló történet, egy, vagyis legalább két család története. Egy nyomozás fordulatokban bővelkedő története, háttérben közös történelmi traumákkal és a közelmúlt eseményeivel.

>> a teljes cikk az Irodalmi Szemle Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

gerocs-peter---gyoztesek-koztarsasaga.jpg

2015-09-06

Ilyen egy értelmiségi valóságshow?

Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című könyvéről

Az, hogy a könyv fülszövegét jegyző Tóth Krisztina kijelenti, a regény nem negatív utópia, önmagában is elég lenne ahhoz, hogy így olvassam. Fordított pszichológia. Az pedig, hogy a megjelenés után rögtön napvilágot látott recenziók szerint a Győztesek köztársasága a rendszerváltás utáni értelmiség apokalipszisét jeleníti meg, és vihart fog kavarni, erre csak rátesz egy lapáttal. Mire tehát a kezembe kerül a könyv, nehezen tudok szabadulni ezektől a prekoncepcióktól. De azért megpróbálom.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

feher-renato--gacs-anna--gaborjak-adam.jpg

2015-08-31

Angyalok és hóhérok

JAK-tábor, 2. rész

Három nap intenzív táborozás után általában nehéz eldönteni, mire vágyik leginkább az ember, de azért egy sokadik frissítő zuhany, egy könnyed, gyomorkímélő ebéd és egy kiadós alvás általában szerepel a kívánságlistán. Mivel azonban újra tombol a kánikula, kizárólag a strandon tudom elképzelni magam – fájdalom, hogy a nem túl korai kelés és a beszámolóírás miatt lemaradok a délelőtti turnusról, délután viszont sűrűn követik egymást az izgalmasnak ígérkező programok. Kezdésként Schein Gábor részvételével zajlana egy beszélgetés az irodalompolitikáról, de mivel Schein nem tud eljönni, Gaborják Ádám JAK-elnök foglal helyet a Szépírók Társaságának elnöke, Gács Anna, valamint a moderátor, Fehér Renátó mellett.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

darvasi-laszlo-prozaszeminariuma.jpg

2015-08-28

Legyen mindenki aktivista

JAK-tábor, 1. rész

Egyéves szünet után foglalja vissza az őt megillető régi helyét a JAK-tábor: több évtizedes hagyományait követve, augusztus utolsó hetére Szigligetre, az Esterházy-kastélyba költözik vissza a József Attila Kör. Természetesen a két évvel ezelőtti tábor szigligeti képek villannak be hetek óta, eszembe jut többek között az is, hogy mennyire gyűrötten, elcsigázottan érkeztem annak idején a Balaton partjára. Most is, kialvatlanságom ellenére, az elsők között érkezem a Déli pályaudvarra, a többiek szerint nem is nézek ki olyan rosszul. Érzem, hogy huszonnégy óra múlva nem ezt fogják mondani, de a jövő helyett inkább a jelenre koncentrálok.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

szabo-imola-julianna.jpg2015-08-27

Mindenki a maga kis világát hozza

Interjú Szabó Imola Juliannával

Szabó Imola Julianna intermediális alkotó, de leginkább költőként, íróként ismerhetjük: tavaly Varratok című versprózagyűjteménye, idén pedig felnőttmesekönyve, a Kinőtt szív jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Utóbbi kötet két részből áll, két kislány mesél bennük a hiányról: a Szélkislány édesapját, Zsilike a látását veszítette el.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

potozky-laszlo-04.jpg

2015-08-11

A fájdalom nem nemesít

Interjú Potozky Lászlóval

Nem könnyű ma fiatalnak lenni, de egyik generációnak sem volt az. Sehol a világon, Kelet-Közép-Európában meg pláne nem. Itt játszódik Potozky László regénye, a Magvetőnél megjelent Éles, amellyel két novelláskötet után jelentkezett. Névtelen város, névtelen főszereplő, meredek történet – de csak azok számára, akik nem merültek meg eléggé a mocsokban.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

borito_15_2.png2015-08-10

Meg kell-e menteni a költészetet?

A Nyugati tér aluljárójában három fiatal költő, Dékány Dávid, Kemény Zsófi és Sirokai Mátyás figyeli a járókelőket egy óriásplakátról. Kisebb-nagyobb intenzitással, de évek óta folyik a vita arról, hogy költészet-e a slam poetry. Egyre többen próbálják népszerűbbé tenni a kortárs lírát. Maga a kortárs líra viszont nem feltétlenül szeretne népszerű lenni. Vagy legalábbis nem úgy.

>> az esszé a Parnasszus XXI/II. számában

_____________________________________________________________________________________________________

potozky-laszlo---eles.jpg2015-08-05

Egy önpusztító generáció regénye

A késő huszonéves, kora harmincas generáció íróinak sokadik olyan könyve kerülhet a kezünkbe mostanában, amelynek egyrészt a cselekményközpontúság és a sodró lendület a fő jellemzője, másrészt a reménytelen útkeresés bemutatása. Totth Benedek Holtversenye például teljesítménykényszeres, ön- és közveszélyes kisvárosi kamaszokat, Soltész Béla Rabszolgasorsa pedig külföldön és a hazai multiknál sikertelenül próbálkozó, a rendszerváltás kínjait nyögő huszonéveseket ábrázol. Ebbe a sorba illeszthető Potozky László regénye, az Éles is féktelenül tomboló fiataljaival.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

k-0824--valuska-gabor-.jpg

2015-07-28

Alternatív eredettörténet

Interjú Sirokai Mátyással

Amellett, hogy költő és zenész, rendre szerepel mini önéletrajzaiban a „beat tanúja” önmeghatározás is. A Telep Csoport tagja volt, mostanában pedig plakátarc – a Libri Kiadónak köszönhetően a Nyugati aluljárójában néz vissza a falakról a járókelőkre. Legújabb kötete, A káprázatbeliekhez tulajdonképpen A beat tanúinak könyve folytatása, a vallások, a mítoszok és a sci-fi-regények nyelvén íródott alternatív eredettörténet. Sirokai Mátyás a világűrben keringő égitestek közé lőtte ki a hazai közegben amúgy sem szokványos líráját, hogy többek között nyelvünk korlátaira is rávilágítson.

>> a teljes szöveg a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

bach-mate-fotoja--4-.jpg

2015-07-23

Sokáig, nagyon sokáig

Tudomásul veszem, hogy egy-egy tábor vagy fesztivál mikrotársadalmának bennfentes poénjait nehéz átörökíteni a hétköznapokba, de még a következő táborokba és fesztiválokba sem könnyű. Nem baj, a változó lokalitás és a cserélődő emberanyag mellett azért állandóság és ismétlődés is létezik.

>> a teljes szöveg a Literán olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

10-foci.jpg2015-07-22

Ha nem tudsz írni, talán nem is akarsz

Nem volt jó tájfutó, de a tájfutás szerinte amúgy is hülyeség. Meghülyülni viszont csak kamaszkorban lehet, és ugyanez igaz a szerelemre is. Legalábbis Dragomán György szerint, aki fanatikusan főz, tíz éve süt kenyeret, de még mindig nem érzi annyira jónak magát, hogy szakácskönyvet írjon. Ami viszont az írást illeti, szívesen ad tanácsokat a fiataloknak a FISZ visegrádi táborában. Ő a harmadik nap „sztárvendége”, a negyedik, egyben utolsó délutánon pedig Markó Bélára figyelünk, aki a kötött formákról beszél: úgy gondolja, meg kell tanulnia őket a költőnek akkor is, ha szabadverset akar írni, mert formabontó is csak úgy lehet az ember, ha ismeri a formákat

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

kozonseg.jpg

2015-07-20

Átverni az olvasót

Lassan több lesz a jegyzetfüzettel, laptoppal, fényképezőgéppel vagy kamerával felszerelkezett tudósító a FISZ-táborban, mint ahányan részt vesznek a műhelymunkában.  Utóbbi csoport utánpótlása azonban állandó, idén is rengeteg tizenhat és negyven év közötti fiatal író jelenik meg Visegrádon. Visszatérő sajtómunkásként próbálom magam valahova középre belőni: ha nem is veterán, de mindenképpen rutinos táborozó vagyok.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

kep-142.jpg

2015-07-17

Tállyai léleklyukak

Európa földrajzi középpontja, itt keresztelték Kossuth Lajost, Weöres Sándor szerint itt született Lónyay Erzsébet, itt írta Mikszáth a Különös házasságot, most éppen egyszerre zajlik itt alkotótábor és látogat ide Izrael magyarországi nagykövete. Van wifi, és erős a történelmi térerő is, Tállya mégis a Tokaj-Hegyaljai borvidék egyik mostohagyereke. A községben mintha több lenne az üresen álló és/vagy eladásra szánt romos ház, mint a templomokat, kúriákat, a zempléni dűlőket, erdőket, és legfőképp borospincéket látogató vendég. Pedig könnyen bele lehet szeretni a tállyai tájba.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

szepfiatal.jpg

2015-07-10

Nem szeretnék így megöregedni

Nemcsak a nőket, a férfiakat is kétségbe ejti az öregedés, és ezen még az sem segít, ha egy jóval fiatalabb feleséggel az oldalunkon eredünk az örök fiatalság nyomába. Tommy Wieringa legalábbis valami ilyesmire szeretné figyelmeztetni a férfi „bajtársakat”. A sok nyelvre lefordított író két könyve az idei évtől Wekerle Szabolcsnak köszönhetően magyarul is olvasható. A Szép, fiatal feleségem című kisregényében a holland nem titkoltan a férfiak szenvedéseit szerette volna ábrázolni.

>> a teljes cikk a Revizor Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

2316034_5.jpg

2015-06-26

Futballélet és irodalom

Sajó – Szabó L., Mészöly, Ottlik, József A. – Kosztolányi, Grendel, Mándy, Karinthy – Esterházy, Talamon (Lázár). Így fest Gazdag József képzeletbeli íróválogatottja, és ha elkezdeném sorolni, kiknek lehetett volna még helyet szorítani benne, én is csak egyike lennék a folyton elégedetlen tízmillió magyar szövetségi kapitánynak. Az Egy futballfüggő naplójából maga is egy válogatás eredménye a szerzőnek a pozsonyi Új Szó mellékletében, a Focitippben megjelent írásaiból, kiegészítve néhány máshonnan származó cikkel.

>> a teljes cikk az Élet és Irodalom LIX. évfolyamának 26. számában olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

covers_325831.jpg2015-06-22

Szabadságba oltott létbizonytalanság

Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni, miről szól Soltész Béla Rabszolgasors című regénye, kézenfekvő lenne azt mondani, hogy a rendszerváltásról. De mivel főszereplői mai fiatalok, a történet inkább a jelenről árulkodik, és a múltba való visszanézés az előzmények bemutatására szolgál. „Az apám egy kispolgár… vagy nagypolgár… mindegy!”, mondja Hanna, a regény egyik mellékszereplője, aki a nyolcvanas években született generáció jellegzetes alakja: ambiciózus, értelmiségi pályára készül, fontos neki az önmegvalósítás. És a huszadik századi magyar társadalom többszöri szerkezetváltása után nagyjából fogalma sincs, melyik osztályba tartozik.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

04---ambrus-es-alexa.jpg2015-06-16

A történelem halott, az emlékek élnek

Nem hittem volna, hogy pótszékekre is szükség lesz, annyira megtelik az Írószövetség Díszterme a nyár kellős közepén. Vagyis a nyár elején, már ha beszélhetünk még egyáltalán évszakokról: néhány hét leforgása alatt volt már csaknem negyvenfokos kánikula hőségriadóval, és voltak zivatar jégesővel és húszfokos lehűléssel. Éppen kora tavaszias az idő, amikor Alexa Károly irodalomtörténész hetvenedik, illetve Ambrus Lajos író a hatvanötödik születésnapját ünneplik az egybegyűltek.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

01---megnyito.jpg

2015-06-08

Itt mindenki potenciális olvasó

Kaptam egy aláírást Spirótól!”, halljuk lelkes örömkiáltást. „Én meg szereztem egy fasz alakú lufit”, érkezik a válasz. Az Ünnepi Könyvhét mindenkinek mást jelent, a Vörösmarty téren több mindent lehet csinálni, mint ahogy elsőre gondolná az ember. A fesztiválhangulathoz rengeteg apróság járul hozzá a kora nyári kánikulától kezdve a söröskorsókon és borosüvegeken át a mobilvécékig.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

01---a-jak-standja-a-vorosmarty-teren.jpg

2015-06-06

Nem jó nem írni

Az Ünnepi Könyvhéttel párhuzamosan zajló JAK Piknik a Vörösmarty téri programok remek alternatívája: bár a József Attila Kör standja most is ott áll megszokott helyén, a JAK-füzetek bemutatóit az RS9 Színházban tartják. Mivel a terem kicsi, a rendezvényeket pedig jó előre meghirdették, a könyvbemutatókra hamar elkelt minden jegy. Bár egy nagyrészt szeles, esős, kellemetlenül hűvös tavasz után június elejére hirtelen tört ki a nyár, és normális ember ilyenkor jobban érzi magát a szabadban, azért a Rumbach Sebestyén utcában sem lehet panasz a hangulatra.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

tocoborito.jpg2015-06-02

Sátánista énekes a kocsmabiciklin

Kotordpata egy fiktív kisváros, bár ha a térképen rákeresünk Kisújszállásra, ahol Toroczkay András felnőtt, találhatunk hasonlóságokat. A szomszédos Sárszag pedig akár Karcag is lehetne. A Napfényvesztés című verseskötetével 2010-ben bemutatkozó Toroczkay András második kötete, a Búcsú Éhestől egy novellafüzér, vidéki szocreál díszletek előtt zajló hétköznapi, néha groteszk történetekkel. A legtöbb novella helyszíne Kotordpata, egy fiktív kisváros valahol az Alföldön.

>> a teljes cikk a Revizor Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

dunajcsik--vari--bartok--nemes.jpg

2015-05-28

Teljessé vált az embertől idegen dolgok enciklopédiája

Kora este, szabad ég alatt, fröccsök és sörök mellett üldögélve a Rácskertben mutatja be A kecske évét, Bartók Imre trilógiájának befejező részét Nemes Z. Márió és Vári György. A beszélgetés kicsit nosztalgikus is, hiszen elkerülhetetlen az előző két könyvre való visszatekintés.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

groh-gaspar--toth-erzsebet--agh-istvan.jpg2015-05-27

Játékok az idővel és a halállal

Fázós májusi délután, lassan megtelő széksorok az Írószövetségben. Dupla könyvbemutatót tartanak, két verseskötetét: Tóth Erzsébet könyve, A szálló por, a hulló csillagok, és Ágh Istváné, a Válasz hazulról a Nap Kiadó gondozásában jelent meg. A bemutatót Sebestyén Ilona, a kiadó főszerkesztője vezeti fel, majd két színművész, Kakasy Dóra és Papp Zoltán olvas fel néhány verset, illetve Gróh Gáspár beszélget a szerzőkkel.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

01---sepsi-laszlo--urban-balint--pal-ferenc.jpg

2015-05-19

Ahol Coelhót bántják, ott én is Coelho vagyok

Szokás szerint izgalmas témát talált a PopJAK: a József Attila Kör populáris irodalommal foglalkozó beszélgetés­-sorozatának májusi felvonásában Paulo Coelho szövegeit, illetve a brazil mágus körül kialakult kultuszt vizsgálja. Az állandó házigazda, Sepsi László ezúttal Dr. Pál Ferencet és Urbán Bálintot hívta meg az RS9 Színházba, hogy a portugál nyelvű irodalom ismerőiként megfejtsék a titkot.

>> a teljes cikk a Tiszatáj Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nemere003_kicsi.jpg

2015-05-13

Ha levágják a kezemet, akkor is írni fogok

- interjú Nemere Istvánnal

Lengyelországban kezdtek el figyelni, és később figyeltek itthon is. Néhány esemény valóban fikció, de például Afrikában és több másik helyszínen is megfordultam. Volt egy lengyel barátom, aki a CIA-nak dolgozott, de lebukott és lecsukták. Egy másik ismerősöm ellen Franciaországban merényletet követtek el." Lehallgatás és merénylet, egy klinika és egy szerkesztőség, egy alföldi tanya és Budapest, Afrika és Lengyelország. Az Őrült regény az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az Athenaeum  gondozásában. A könyv szerzőjével, Nemere Istvánnal beszélgettünk.

>> a teljes cikk az Új Könyvpiac júniusi számában olvasható

_____________________________________________________________________________________________________
david_mg_4249_1ffw.jpg

2015-05-12

Ha valami kötelező, azt azonnal abbahagyom

- interjú Dékány Dáviddal

Dékány Dávid kinőtt ugyan a kamaszkorból, de úgy érzi, még mindig benne él. Lázadó is, meg nem is. Egy kicsit kívülálló, de csak egy kicsit. Szegeden született, jelenleg Budapesten él, első kötete, a Darwin Motel 2015-ben jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Kortárs Online-ra készítettem vele interjút, amit először elvállalt, le is ültünk beszélgetni, össze is állt egy tartalmas anyag, aztán valamiért mégis úgy gondolta, hogy nem szeretné, ha ez az anyag megjelenne...

_____________________________________________________________________________________________________

02---visky-andras--szego-janos--hevesi-judit.jpg

2015-05-10

Egy borzalmas könyv, amelyet érdemes megvenni

Mifelénk emlékezni különben is egyenes háttal / szépen vasalt ingben szokás.” Ezeket a sorokat, a Szokás című vers sorait az előadás elején és végén is halljuk Csíki Hajnaltól. Monodráma és könyvbemutató: Hevesi Judit első verseskötete, a Hálátlanok búcsúja az RS9 Színházban mutatkozott be.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelenen Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

petho-anita-es-benedek-anna.jpg

2015-05-05

Spirótól a Tour de France-ig

A József Attila Kör kötet előttieket bemutató beszélgetéssorozatában általában költők és prózaírók szerepelnek – Pethő Anita az íratlan szabályt erősítő kivétel. A kötet rögtön az elején szóba is kerül: inkább kötet nélkülinek tartja magát, mint kötet előttinek. Ha pedig mégis lesz kötete, akkor kritikák, esszék, tanulmányok jöhetnek szóba, bár a prózaírás sem áll távol tőle. Csak éppen háttérbe szorult egy kicsit.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nemes-z.-mario-es-baranytibor.jpg

2015-05-04

Jó és rossz trollok az irodalomban

Pajor Tamás óta tudjuk, hogy „a rock ’n’ roll az nem egy tánc”, viszont nem mindenki számára világos, hogy a Trónok harca fantasy-e vagy sem, mint ahogy azt is nehéz definiálni, hogy mi is pontosan a tömegkultúra, és mitől magas a magaskultúra. Ha egy tizenöt évados szappanoperát vagy romantikus regényt a popkulturális termékek bélyegével látunk el, nem tévedünk nagyot, sok esetben viszont nehéz meghúzni a határt, és lehet, hogy nem is kell, bár a kategorizálásra mindig van igény.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

feher-renato--csider-istvan-zoltan--gaborjak-adam.jpg

2015-04-30

A slam, a vers, a tárca és a civil feladata

Bár a Frissítő házigazdája, Gaborják Ádám szerint áprilisi vendégeinek munkásságában viszonylag kevés a párhuzam, azért a Petri Györgyre való hivatkozás révén máris talál egy közös pontot. Fehér Renátó költészetében expliciten van jelen Petri, de rögtön szóba jön Csider István Zoltán egyik slam-szövege is, amely a hazai közterek elnevezéseinek furcsaságaira utal: Budapesten van már Elvis Presley tér, míg Petri egy sikátort sem kapott.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

03-szij--karolyi--remenyi.jpg

2015-04-25

Ahol megszűnnek a határok

Péntek délután már közepes erősségű a nyüzsgés a Millenárison. Az újságíró fel-alá rohangál a jobbnál jobbnak ígérkező programok helyszínei között, és izgul, hogy egy-egy langyosabb beszélgetésre beülve ne maradjon le egy-egy izgalmasabbról, akik viszont a standoknál ülnek, amiatt keseregnek, hogy szinte mindenről lemaradnak. De akik nem dolgozni jöttek, csak könyvet venni, hallgatni és beszélgetni, azok most láthatóan boldogok: találkoznak kedvenc íróikkal, magyarokkal és külföldiekkel.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

02-podiumbeszelgetes.jpg

2015-04-24

Minden napra ezer szó

Sznobparadicsomnak, sznobünnepnek nevezi a Könyvfesztivált a Népszabadság különkiadásának amúgy optimista cikkében Vári György, és azt írja, ha minden mást el is rontanának a szervezők, akkor is rendben lenne az egész rendezvény. Elsősorban Jonathan Franzennek, az egyik legeredetibb amerikai szellemnek, az idei díszvendégnek köszönhetően.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

konyfesztival---sajtotajekoztato.jpg

2015-04-23

Nem vásár, hanem fesztivál

A nulladik napon még nagyrészt konganak az ürességtől a Millenáris épületei, nem tolakszik senki a standoknál, nem állnak sorba tömegek a dedikáláshoz, de már folynak az előkészületek. Valamiért beugrik nekem az egy évvel korábbi jelenet, amikor Kukorelly Endre beszél a mikrofonba, és javasolja minden potenciális olvasónak, hogy látogasson el egy-egy ilyen rendezvényre, beszélgessen, ismerkedjen az írókkal, és legyen aranyos.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

01.jpg2015-04-23

Budapesten kevés a budapesti

Akár irodalomról vagy valamelyik társművészetről van szó, akár hétköznapi beszélgetésről, Budapest, a budapestiség, a főváros és a vidék ellentéte, a be- és kiköltözés megunhatatlan és kimeríthetetlen téma. A Szatyor Bárban Sárközy Bence, a Libri Kiadó ügyvezető igazgatója ültette maga mellé Kukorelly Endrét, Térey Jánost és Papp Sándor Zsigmondot, hogy beszéljenek arról, mennyire vannak otthon Budapesten.

>> a teljes cikk a Revizor Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

11032614_932620453429044_1765554633_o.jpg

2015-04-22

Múltban keresett identitás

2014-ben jelent meg Tinkó Máté első verseskötete Amíg a dolgok rendeződnek címmel. A versek egy homályos családtörténet pillanatképeit villantják fel, a költői én a múltban keres identitást. Hogy rendeződnek-e valaha a dolgok, azt szándékosan nem kérdeztem meg, beszélgettünk viszont sok minden másról.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

08---frecska-ede-eloadasa.jpg

2015-04-14

Amikor a művészet a tudománnyal flörtöl

Egy ideje már szemezek a József Attila Kör és a KULTer.hu által közösen megrendezett, az során egyre fontosabb eseménnyé váló KULTOKkal. Idén végre meggyőzött az irodalomtudomány határainak feszegetése, a különböző társadalom- és természettudományos diszciplínák felé történő nyitás, illetve néhány, a Debreceni Költészeti Fesztivál programsorozatába ágyazott est. És meggyőztek azok a már-már emblematikusnak számító babzsákok is, amik egy kicsit elviselhetőbbé teszik a fél vagy egész napos üldögélést.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

06---a-kossuth-klub-kozonsege.jpg

2015-04-04

Nagy történész lehetett volna

Ha az olyan, nem túl távoli, egyébként sok szempontból egymással össze nem hasonlítható történelmi események, mint a holokauszt vagy éppen a rendszerváltozás is feldolgozatlannak vagy kibeszéletlennek tűnnek, akkor ez a feldolgozatlanság és kibeszéletlenség fokozottan igaz az délvidéki vérengzésekre. Cseres Tibor volt az első, aki a tabut megtörte.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

vilagtalanul---konyvbemutato.jpg

2015-03-29

Világirodalmi segélykiáltás

Hogy a harmincöt irodalmár szövegeit magába foglaló kötet megszülethessen, abban közvetve Vári Györgynek is van szerepe, még ha 2012-ben nem is sejtette, hogy a Magyar Narancsban megjelent cikkének ilyen hatása lesz. Abban az írásában kijelentette ugyanis, hogy Magyarországon világirodalom-kritika alig létezik, Zelei pedig szerette volna bebizonyítani, hogy ez az állítás nem igaz.

>> a teljes cikk a SzIF Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

kerber-balazs--harmath-artemisz--szollosy-matyas.jpg2015-03-27

Kívülállók a körön belül

Hogy mi a közös Kerber Balázsban és Szöllősi Mátyásban? A kívülállás, legalábbis Harmath Artemisz szerint, aki a József Attila Kör Frissítő című sorozatának márciusi beszélgetését vezeti a megszokott moderátor, Gaborják Ádám JAK-elnök helyett. Ez a kívülállás itt és most nem a költők általános, a társadalomba való be nem illeszkedését jelenti, hanem az irodalmi életnek nevezett valamin kívül való elhelyezkedést, vagyis a kívülről érkezést. Amivel viszont nem igazán tudok mit kezdeni annak ismeretében, hogy mindketten Budapesten születtek, a fővárosban végezték egyetemi tanulmányaikat, évek óta neves folyóiratokban publikálnak, az írás mellett szerkesztői feladatokat is vállalnak, és tagjai fontos írószervezeteknek.

>> tovább

_____________________________________________________________________________________________________

marno2.jpg

2015-03-24

A lázadás ellen is lehet lázadni

Ha az úgynevezett költészetet és az úgynevezett valóságot külön akarnánk választani, megállapíthatnánk, hogy a Müpában inkább a valóságé a főszerep. Ahogy az ilyen irodalmi esteken lenni szokott, kapunk felolvasást és zenét is, a meglepetésvendég személye pedig valóban meglepetés.

>> a teljes cikk a Revizor Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

szollosi-matyas---sandor-ivan-85--1-.jpg

2015-03-16

Elegancia és kíváncsiság

A Kossuth-díjas írót, Zugló díszpolgárát, a mindig elegáns, mindenkivel figyelmes, állandóan érdeklődő Sándor Ivánt köszönti E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. És köszöntik még sokan mások. A Kalligram Kiadóval és a Szépírók Társaságával közösen rendezett est fellépőinek névsorát valamiért sikerült eltitkolni.

>> a teljes cikk a Bárka Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

nyerges.jpg2015-03-05

Napról napra meg kell tanulni írni

Nyerges Gábor Ádám költői pályafutása korán indult: első verseskötete, a Helyi érzéstelenítés megjelenésekor még csak huszonegy éves volt, két év múlva jelent meg Számvetésforgó címmel a második könyve, de hozzá köthetők Petrence Sándor versei is. 2013-ban kisregénnyel jelentkezett (Sziránó), a tavalyi év végén pedig azért figyeltek fel rá sokan, mert miután nem kapott támogatást az NKA-tól Az elfelejtett ünnep című új kötetére, a reménybeli olvasók segítségét kérte.

>> a teljes cikk a Kortárs Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

fisz_holokauszt_konferencia-14.jpg

2015-02-20

Halványodó és erősödő emlékek hetven évvel a Holokauszt után

Hogy miért érdekes a Holokausztnak éppen a hetvenedik évfordulója? Talán azért, mert a következő kerek évfordulót a túlélők közül már jóval kevesebben fogják megérni, és akik megérik majd, azok többségének is legfeljebb halvány kisiskoláskori emlékei maradnak a vészkorszakról.

>> a teljes cikk a SzIF Online-on olvasható

_____________________________________________________________________________________________________

zelei-david.jpg

2015-02-20

A tudást nem kuporgatni kell, hanem megosztani

Életének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor az Országos Idegennyelvű Könyvtár az év olvasójának választotta. Saját bevallása szerint nem gondolta volna, hogy van ennél feljebb. Kiderült, hogy van. Zelei Dávid kapta idén a Bodor Béla-díjat.

>> a teljes cikk az Irodalmi Jelen oldalán olvasható

____________________________________________________________________________________________________

nemes-z.---bartok---gaborjak-1.jpg2015-02-02

A kultúra egy szemétdomb

Létezik-e budapesti horror-szcéna, újra lehet-e hasznosítani a kultúrát, van-e értelme gondolkodni? A József Attila Kör és az Írók Boltja Frissítő című beszélgetéssorozatában Gaborják Ádám JAK-elnök ezúttal az írói, költői munkásságuk mellett teoretikusként is tevékenykedő Bartók Imrét és Nemes Z. Máriót ültette egy asztalhoz, és őket ismerve előre borítékolható volt, hogy közhelyeket, unalomig ismételt frázisokat biztos nem fogunk hallani.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható

____________________________________________________________________________________________________

meszaros_samuel-002.jpg2015-02-02

Soha nem akartam megújítani a magyar irodalmat

Interjú Mészáros Sámuellel, a legidősebb pályakezdő költővel

A 2014-es Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Mészáros Sámuel első kötete, az Elfojtott szó. A költő tavaly 85 esztendős volt, és ha ez az információ nem lenne már önmagában is elég különleges, a kötet további érdekessége, hogy a szerző tudta nélkül került piacra. A könyv kapható a legnagyobb üzletekben, az Alexandrában, a Libriben, az Ulpiusnál.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható
_____________________________________________________________________________________________________

obudai-konyvvasar-08.jpg2015-01-18

Egyszer volt Óbudán könyvvásár

A meghívóban többek között az áll, hogy Gutai Magda óbudai lakásában számtalan felolvasást, irodalmi estet tartott. Egy tágas, régi polgári lakást képzelek el, háromméteres belmagassággal és százéves bútorokkal. Ehhez képest Juhász Anna és Herczeg Zoltán egy szűkös és kimondottan szerényen berendezett panellakásban fogadnak. Tíz perccel a tíz órára meghirdetett egész napos könyvvásár kezdete után már alig lehet mozdulni a nagyobbik szobában, az érdeklődők úgy rohamozzák meg a könyvespolcokat, ahogy nemrég a József Attila Kör könnyvásárán tették azt néhányan.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható
_____________________________________________________________________________________________________

szavai-001.jpg2015-01-15

A víg esztendő mellett vidámabb himnuszt is szeretne Szávai Géza

Bár Jack London és Csányi Vilmos szerint a kutyák is tudnak nevetni (bár nekem az Ausztráliában őshonos kacagójancsi, avagy a kokabura jut eszembe), nem véletlenül állítja Szávai Géza új, a Pont Kiadónál megjelent, Vígesztendő című könyvében Arisztotelészre és más elődökre hivatkozva, hogy a nevetés tesz emberré, és hogy "az volna tragédia, ha az embernek nem lenne humora". Az író sokféle műfajban alkotott már (korábbi interjúnkban beszélt könyveinkről), most kalendáriumot írt. Az Írók Boltjában tartott könyvbemutatón Tóth József színművész olvas fel részleteket a könyvből, a szerzővel pedig Bán Magda újságíró beszélget – utóbbinak nincs nehéz dolga, legalábbis a kérdéseket tekintve.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható
_____________________________________________________________________________________________________

nyerges008.jpg2015-01-07

Így kell megülni egy Nyergest!

Legyünk őszinték: Nyerges András egyáltalán nem tartozik a legolvasottabb magyar írók közé. Ha nem nézem meg előre az őt köszöntők névsorát, egészen biztosan nem tippelnék rá, hogy legalább olyan illusztris társaság köszönti őt születésnapján, mint mondjuk néhány héttel korábban és pár ajtóval arrébb Závada Pált. Aztán a terembe lépve az éppen Parti Nagy Lajossal diskuráló büszke utód, Nyerges Gábor Ádám után rögtön Gálvölgyi János arca tűnik fel, és akkor bizonyossá válik, hogy ha az olvasótábor nem is feltétlenül, az úgynevezett szakma (illetve rögtön több szakma is) megbecsüli az ünnepeltet.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható
_____________________________________________________________________________________________________

izso-zita-01.jpg2015-01-06

Fel kell számolnunk az egymás iránt érzett idegenséget

Interjú Izsó Zitával

"Amikor az ember elveszít valakit, sokszor úgy érzi, nincs joga ahhoz, hogy tudomásul vegye a halálát. Ilyenkor egy ideig a leghétköznapibb dolgok is gondot okozhatnak (mint például az evés és az ivás), mert az életnek nem csak a folytatása, de a puszta fenntartása is azt az érzetet keltheti, hogy az ember jóváhagyja azt, ami történt." Nemrég jelent meg Izsó Zita második, Színről színre című verseskötete. A költészet mellett műfordításról és blogolásról is beszélgettünk, na meg egy kicsit Zuglóról – természetesen egy zuglói presszóban üldögélve.

>> a teljes cikk a Librariuson olvasható