Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Entrópia (avagy Az ember nem fél, ha lehet)

Czina Ferenc, Szarka Károly, Kelemen József és Lauer Gábor verseskötete
2006

01. Sztár vagyok (Czina)
02.
Bús esti ima (Kelemen – Lauer – Szarka)
03.
Minden rendben (Szarka)
04. A Kossuth-gólyabál emlékére (Czina)
05. Komolytalan (Czina)
06.
Héjanász az avaron (Czina)
07.
Sztána (Czina)
08. Egy visai lány emlékére (Czina)
09. Amikor még az Ádám ivott (Szarka)
10. Részes határozó (Czina)
11. Birtokos személyrag (Szarka)
12.
Szomszédok se’ biztos (Lauer – Szarka)
13.
Elveszett (Kelemen – Szarka)
14.
Egy kancsó léha fröccs emlékezete (Kelemen – Lauer – Szarka)
15.
Vazektomizálva (Czina – Kelemen – Lauer – Szarka)
16. Entrópia (Czina)
17.
Beleléptem (Kelemen – Szarka)

______________________________________________________________

Sztár vagyok

Sztár vagyok.
Mer' allűrjeim vannak.
És kiváló költő vagyok is.
Van már kötetem elég sok
-egyben-
A többi kötetben lapok.
Sok szerzőtől van.
A legjobb kötet a baglyomé.
Pocokszőrből van plusz nyál.
Bagolynyál a király.
A baglyom neve Füles.
A vadonban lakik...
...A tajgán
Ott hideg van.
Kardigánt köll húzni, máskülönben
Visszatérek köteteimhez.
Mégse.
Meggondoltam magamat.
Mégis.
De nem.
De nim.
Mer' férfias. Mint én, a sztár.
A tehenem is az, a Glóbusz
Mustar.
Sok az allűröm meg rossz
Szokás, de rajongóim szerint
Ez bennem a jó.
Én is szeretem a rajongótáboromat.
A köcsögöket.
Most bucsuzom.
Cikollai bucsu van.
Én vagyok a Sztárvendég.
A barátok közt.

(Czina Ferenc, 2005)

______________________________________________________________

Bús esti ima

Mi voltunk a Márti utolsó vendégei ma
Ezért szóljon most e bús esti ima
Há' nem, ba'?
Há' de ba'!

(Kelemen József – Lauer Gábor – Szarka Károly, 2006)

______________________________________________________________

Héjanász az avaron
(Ady Endre nyomán)

Kanhéjának hatnékja támada
-ősszel- a nyőstény vajh hol fészkel?
Oda szállnak gondolati a fennhéjjázó kanhéjának,
hol várja párja
gerjedve utánna

A kanhéja, kit névvel illetünk: Géza
Hát felszáll a levegőbe kutatva dőre nőre.
Nóra vijjogva hívja. Hangja hasít
Hívja a pasit, Gézát, a kanhéját.

Géza szeme távolba révede
Tán lát réteket-e? Igen
De kedvese vajh hol pihen,
Gondolja, miközben avaroknál kavarog

Hirtelen hang sivít a térben.
Fennhéjjázol Géza? Itt vagyok, már remeg a térdem.
Géza gázt adva lefelé szárnyala
De szerelme ködében leüt egy avart, ki lent kavart.

Meglátá egymást Nóra s Géza
S mivel a föld hideg volt
Géza Nórába az avaron landolt.

(Czina Ferenc, 2005)

______________________________________________________________

Sztána

Kicsiny falu - Magyar féle -
Fele vitt az utunk.
A Világ erétől távol
Hangos némaságba burkolózva
Várt ránk a völgyben bújva
Hol gyermeki magyar szóra
alig leltünk, csak hóra
De jaj az óra
El kell menni, itt kell hagyni a teret
hisz élted eleget.

Aprajából kevés szemet vetettetek
S eső híján az ritkán eredt meg
Kevés száron szárad a szó, mi magyar.
Nap jobban szíja, Eső jobban veri
Ritkás vetést a gyom felüti
Elburjánzik rajta sötét mohósággal
ősi vággyal, hogy saját magját vesse
Más kárán éltét keresse.

Természet torának, mint ellenség
torkának kést szegez az ősz.
Hideg vas vet véget a versengésnek.
A jó arató kezében kasza
Rendjét rakja rendbe
Régi szokás szerint keresztbe, mint
halottas lepelre aszott aggastyán
fáradt porát, mit partra vetett
az élet sodra, összetörve, megtiporva.

(Czina Ferenc, 2006)

______________________________________________________________

Szomszédok se' biztos

Kevés a nyugdíj baz’meg
Lenke néninél nem kapni semmit
Pesttől messze van Zalaegerszeg
Taki bácsi nem visz oda taxit

Sümeghy és Komlósi Juci
Képviselője a Bőhm úr
Gábor Gábor sose volt duci
Almánál Rezső a főúr

Magenheim doktor megmondta sokszor
Etus vett egy bőrkabát
Az öreg erdésznél nincs ott a fogsor
Raksányi Gellért egy kutyát

sétáltat és Csűrös Karolát
fazekat csinálni látja legott
Vágási Feri nem főzött vacsorát
Nem csak Károly lopott legót

Ábel Ancsi Julcsi
Kristóf Géza Kertész
Frajt Edit is Julcsi
Isten volt a Hermész

Trokán Peti Jani
Kulka is egy Jani
Aki pedig zongorázik
Az a Vukán Gyuri

(Lauer Gábor – Szarka Károly, 2006)

______________________________________________________________

Egy kancsó léha fröccs emlékezete

Színem átlátszó, ízem finom,
Nevem fröccs, a kancsóban lakom.
Apám tabletta, anyám a víz.
Hermann Maier sokat síz.
De visszatérve melegebb tájakra,
Hatással vagyok az emberi májakra.
Kezdj meg és indul a ph-
Csúszda, mikor itt a zh,
Társad leszek, ha nem sikerül,
A foszfatáz-próba ha elém kerül,
Leszarom, mert nem vagyok tej,
Mártiban én vagyok a legjobb fej,
Verhetetlen árammal nem vetekszik senki,
Engem nem lehet ám a kenyérre kenni!
Zsíros kenyérrel együtt kurva jók vagyunk,
Így a gyomrodnak kevesebb bajt okozunk.
A vesét két kézzel átkozom,
A húgycsövön angolosan távozom.

(Kelemen József – Lauer Gábor – Szarka Károly, 2006)

______________________________________________________________

Vazektomizálva

Azon gondolkodik a költők társasága,
Milyen lehet az élet vazektomizálva.
A jerkék engem pucsítva várnak,
Nem tudják, hogy engem vazektomizáltak.
A párzás elé félelem nélkül állok,
Hisz tudom, ebből nem lesznek bárányok.
Dugás dugás hátán, ez a mai menü,
Tökömből nem ömlik az értékes nedű.
Én vagyok a király a juhok között,
Nem maradok le a kötényesek mögött.
Nem jön a nedű, hiába a clitoris,
Rosszabbul élek, mint Chuck Norris,
Ki pillantásával ivartalanít,
Ha nem hallgatunk, móresre tanít.
Ezért hallgattam bárány koromban,
Mégis elkötötték a vezetéket a faszomban…
Nevem Tamás, kosok közt csak Tomi,
Utálnak, de nem merik a szemembe mondani.
"Vazzeg, Tomi!" – mondják nekem
"Miért van szakadás a vezetékeden?"
Nem tehetek róla, ki vagyok utálva,
Szar az élet így, vazektomizálva...

(Czina Ferenc – Kelemen József – Lauer Gábor – Szarka Károly, 2006)

______________________________________________________________

Beleléptem

Beleléptem a kutyaszarba
Levelektől eltakarva
Feküdt az úton, nem láttam
Beleléptem és megálltam

Egy üveg bor bontatlanul
És megiszod büntetlenül
Pálinka fröccsel, ostoba esték
Legyek, szúnyogok, madarak, lepkék

Ugyanaz mindig újra meg újra
A tengerparton forró homok
Pálinka fröccsel, kanyargó útja
Lemenő nap, izzó vörös korong

És ne hányjatok az úton
És maradjatok nyugton
Közel van vagy messze
Jó lenne, ha közel lenne

Borom az altatóm, magány a társam
nem fekszik lány a hideg ágyban
Nem jó ez így a költő szerint
itt már a rizling sem segít

Ugyanaz mindig újra meg újra
A tengerparton forró homok
Pálinka fröccsel, kanyargó útja
Lemenő nap, izzó vörös korong

(Kelemen József – Szarka Károly, 2006)